Bemutatkozás
A RENDELŐ
Mottó
Rendelő profilja
Riportok, interjúk (Frissítve 2017.09.02.)
MEGHÍVÓ 2016.08.12.
MEGJELENT! - "Beszél a test - szól a lélek"
Homeopátia
Test-Lélek-Szellem
Félelem
Szorongás
Pánikbetegség
Depresszió
Komplexus, lelki görcs
Menedzserbetegség
Pozitív gondolkodás
Fejfájás
Magány, magányosság
Dohányzásról leszoktatás
Nyaki fájdalom
Stroke
Szabad Föld
A gerinc...
Gyermekkori magatartászavarok
Tanulási nehézség
Ágybavizelés
Linkajánló
Fórum
Galéria

Homeopata Hírmondó

Homeopata Hírmondó

 

Dr. Gőgh Edit

pszichiáter, homeopata

 

 

 

Pánikbetegség

 

 

A régebben szorongásos neurózisnak nevezett kategóriából körvonalazódott a szorongásos zavarok egyik gyakori formája, a pánikroham. Előfordulása kb. 10 százalékos.

Pánikroham bárkinél felléphet külső tényezők hatására, de ez még nem pánikbetegség. Ha ez a roham gyakran, ok nélkül ismétlődik, újabb előrevetített félelmeket provokálva, és meghatározott – négy, egyidejűleg fennálló – tünetet mutat, akkor pánikbetegségről beszélünk.

 

Jellemzője a váratlanság, a rohamszerű megjelenés. Komolyan kell venni ezt az állapotot, mert 2-4 százalékos az előfor­dulási gyakorisága. Nőknél 2-3-szor gya­koribb, mint férfiaknál.

Az első pánikrosszullét a 20-as évek körül szokott fellépni – végzettségtől, tár­sadalmi helyzettől függetlenül. Megfi­gyelték, hogy gyakoribb az előfordulása akkor, ha a szülőknél is volt már pánikbetegség, gyakoribb a szeparációs szo­rongásban szenvedő gyermekek köré­ben, és az overprotektív szülők gyerme­kei között is.

Ijesztő ez a roham a beteg számára. Ijesztő tünetekkel, olykor szirénázó mentőautóval érkezik a rendelőbe a be­teg. Éppen ezért minden esetben ki kell zárni a pánikattakot okozó szervi eltéré­seket (mitrális prolapsus syndroma, acut kardialis történés, hipoglykémia, (alacsony vércukor szint) pheocromocytoma, hyperthyreosis (pajmirigy túlműködése)). A beteget mindig ki kell vizsgálni szervi betegség irányába.

Megfigyelték, hogy a pánikbetegek között gyakran találunk mitrális prolapsust. Ennek előfordulási aránya elérheti a 35-50 százalékot is. Egyébként e beteg­ség előfordulása az átlagpopulációban 8-10 százalék. A mitrális prolapsusban szenvedőknél a pánikbetegség gyakori­sága 25-30 százalék.

A DONALD F. KLEIN által először le­írt és megfogalmazott kórkép oka nem tisztázott, többféle teória is létezik, így pl. PET vizsgálatok igazolták, hogy pá­nikroham alatt megváltozik a temporális lebeny és a limbikus rendszer vér-átáramlása, de megváltozik a szén-dioxid érzékenység is a szervezeten belül, a nor-adrenerg tónus fokozódik, de leírták azt is, hogy szignifikánsan emelkedett a trombociták MAO aktivitása is. Mindezeken túl kimutatott az akut stressz vagy életre szóló következmé­nyekkel járó stressz hatása, és hormoná­lis eltérések is (PMS-ben romlik) mint kiváltó vagy közrejátszó tényezők.

 

A pánik tünetei

 

intenzív szorongás

légszomj vagy fulladásérzet

fuldoklás

félelem a megőrüléstől, kontroll-vesztéstől

intenzív vegetatív és szomatikus tü­netek (szívdobogásérzés, mellkasi szorítás, remegés, izzadás)

émelygés, hányinger, hasmenés

szédülés, bizonytalanság, gyengeség

zsibbadások

paresztéziák

hevülések

halálfélelem

 

Kezeletlen állapotban komoly következményei lehetnek, még akkor is, ha a pánikbetegség nem súlyos betegség. Sú­lyossá a lehetséges következményei te­szik, mint további szorongás, félelmek, (agorafóbia a leggyakoribb), depresszió, narkotizmus, szuicidium. Mindezek azenormis pánikattakok megrontják a be­teg életminőségét, kapcsolatait, esetleg munkaképtelenné, netán rokkanttá te­szik/tehetik őt. Ezért komolyan kell ven­ni, és időben kell elkezdeni a kezelését.

Kezelésében a pszichoterápia (kogni­tív, magatartás-, család-, relaxációs te­rápia) mellett azallopátiában a benzodiazepinek és a szerotonin reuptake gátló szerek (SSRI) jönnek szóba. Sok eset­ben sajnos ezek sem hozták meg a kí­vánt eredményt, hiszen csak 60 száza­lékban segítenek. Amint a beteg elhagy­ja azok szedését, máris visszaesik. Márpedig az a tapasztalat, hogy ha a beteg jól érzi magát, abba is hagyja a szerek szedését. Sokan viszont a nem kívánt mellékhatá­sok, mint testsúlyváltozás, szexuális diszfunkciók miatt hagyják el. Hatványo­zottabban nő a félelem a szintetikus sze­rektől terhesség esetén. Más esetben a beteg ragaszkodik a természetes ható­anyagú, mellékhatás-mentes szerekhez.

A betegek ez irányú kérését tisztelet­ben kell tartani, és segíteni kell problé­májuk orvoslásában. Ilyenkor jön szóba a homeopátiás szerek alkalmazása. Számtalan esetben, különösen kezdeti stádiumban, eredményesen alkalmazhatók ezek a szerek. Nincs mellékhatásuk, ter­mészetes alapanyagú szerek, nincs hoz­zászokás. Bevált, már-már klasszikusnak számít az Aconitum napellus 15-30 CH, mely olykor önmagában megoldja a pá­nikrohamot. A roham kezdetén kell be­venni belőle 5 granulát, amely szükség esetén ismételhető. Máskor elegendő havonta egyszer 200 CH potenciában ad­ni a szert. A beteg tüneteire ható, ún. tüneti szerek mellé mindig meg kell ke­resni (és találni) a beteg alkatának meg­felelő ún. alkati szert is, amely segít a betegség szanálásában. Ha van rá lehe­tőség, a beteg érdekében érdemes ho­meopátiában is jártas pszichiáterrel kon­zultálni.

 

Pánikterápia homeopátiával:

 

ACONIT 15-30 CH: paroxizmusosan fellépő pánik, szorongás, szapora szív­verés, azonnali haláltól való félelem. Éjjel 1 óra körül romlik vagy felriad.

ARSENICUM ALBUM 15-30 CH: ap­rólékos, igényes, túlzottan rendszere­tő, pesszimista. Lelke mélyén bizony­talanságérzet áll. Egészsége miatti szorongása valójában halálfélelmet takar.

GELSEMIUM 15-30 CH: remegés, előrevetített izgalom, félelem és aggó­dás,vazomotoros tünetek, migrén.

IGNATIA 15-30 CH: változékony han­gulat, változékony és ellentmondásos tünetek,spazmus.Túlérzékeny min­denre, tünetei figyelem elterelésére javulnak. Hajlamos a görcsökre, a sokk alatt nem tud sírni.

NATRUM MURIATICUM 15-30 CH: szorongó, sebezhető, túlzott érzékeny­ség, depresszióhajlam. Falat épít ma­ga köré, saját zárt

 világában él. Ten­gerparton rosszabbodnak tünetei.

STAPHYSAGRIA 15-30 CH: szorongását kendőzi, gyakran megsértődik, nagyfokú az

igazságérzete, gyanakvó. Tüneteit, sérelmeit visszafojtja, érzel­meit elnyomja, nem beszél

azokról. Tartózkodó, kellemes egyéniség. Fel­háborodását lenyeli. Elnyomható.


 

 

 

Irodalom:

 

Péter Chappell: Lelki gyógyítás homeopátiá­val (Új paradigma Kiadó)

 

Füredi János: A psychiátria magyar kézi­könyve (Medicina Kiadó)

 

Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyí­tás (Springer Kiadó)

 

J. Jouanny J. B. Crapanne, H. Dancer, J. L. Masson: Homeopátiás gyógymód I. II. kö­tet

 

(BOIRON Kiadás)

 

 George Vithoulkas: Esszenciák (Remedium Kiadás)

 

Arató-Túry: Mindennapi lelki szenvedéseink

 

Dr. Rihmer Zoltán: Mi az a pánik betegség

 

Juhász Pál-Pethő Bertalan: Részletes Psychiátria II. kötet.