Bemutatkozás
A RENDELŐ
Mottó
Rendelő profilja
Riportok, interjúk (Frissítve 2017.09.02.)
MEGHÍVÓ 2016.08.12.
MEGJELENT! - "Beszél a test - szól a lélek"
Homeopátia
Test-Lélek-Szellem
Félelem
Szorongás
Pánikbetegség
Depresszió
Komplexus, lelki görcs
Menedzserbetegség
Pozitív gondolkodás
Fejfájás
Magány, magányosság
Dohányzásról leszoktatás
Nyaki fájdalom
Stroke
Szabad Föld
A gerinc...
Gyermekkori magatartászavarok
Tanulási nehézség
Ágybavizelés
Linkajánló
Fórum
Galéria

STROKE

S T R O K E

 

 

1.     Mi a Stroke?  („Szélütés”)

 

Stroke-ról  akkor beszélünk, ha vérzés vagy vérellátási zavar miatt az agy valamely része hirtelen károsodást szenved. A szövetpusztulás vagy az ellátó artériák szűkülete, elzáródása, meszesedése következtében, vagy az agyon belüli, vagy azon kívüli vérzés roncsoló hatása folytán következik be.

A tünetek attól függnek, hogy az agy mely területén történt az agyi katasztrófa.

 

 

Az agyérbetegségek gyakorisága fokozatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben. Ennek oka az egyes országokban az

 

-         életszínvonal, az életkörülmények romlása

-          a kockázati tényezők halmozódása. Más országokban (fejlett ipari országok) a

-          várható élettartam meghosszabbodása miatt kell egyre több agyérbeteg ellátásával szembe nézni.

 

Bár az iparilag fejlett országokban a kórkép letalitása  az egyre korszerűbb egészségügyi ellátásnak köszönhetően csökken, mégis egy hónapon belül a betegek több mint 2/3-a meghal és a túlélőket igen gyakran maradványtünetek –

 

-         mozgáskorlátozottság

-          beszédzavar

-          hangulatzavar

-          szellemi leépülés  sújtják.

 

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte.

Tavaly hazánkban 18 ezren hunytak el agyérbetegség következtében. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett és még életben lévő beteg él közöttünk.

 

 

2.     Mik a fő tünetei és jellemzői ?

 

·        féloldali végtaggyengeség- bénulás

·        átmeneti látásvesztés az egyik szemen

·        kettőslátás, látótérkiesés

·        beszéd megértési zavarok,

·        szóformálási nehézségek

·        zavartság, szédülés, fejfájás

·         hirtelen fellépő eszméletvesztés

 

 

Ezek a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak.

A szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak, ezért már a szélütés gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni.

 

Ha önmagunkon, hozzátartozónkon vagy közvetlen környezetünkben észleljük a következőket, haladéktalanul forduljunk orvoshoz:

·        hirtelen bekövetkező gyengeségérzés karban, kézben, lábban;

·        nem érezzük testünk vagy arcunk egyik felét;

·        váratlanul csak egyik szemünkre látunk;

·        hirtelen nehézkessé válik a szavak megformálása, a beszéd;

·        nem értjük beszélgetőpartnerünk szavait;

·        egyre erősbödő fejfájásunk van, olyan, amilyet még soha nem éreztünk;

·        szédülés, egyensúlyvesztés érzése;

·        átmeneti emlékezetkiesés-eszméletvesztés.

 

 

A stroke legtöbbször a hajnali – reggeli - délelőtti órákban alakul ki, az esetek többségében a következő fenyegető tünetei és előjelei lehetnek:

 

 

 

Tévhit, hogy a stroke csak az idősek betegsége, fiatal és középkorú felnőtteknél, illetve gyerekkorban is felléphet (betegek körülbelül egyharmada 65 év alatti). Előfordulásának valószínűsége a kor előrehaladtával nő, ami azzal áll összefüggésben, hogy a szív rendellenességei (infarktus, ritmuszavar), illetve a háttérben gyakran álló érszűkület, mely az általános érelmeszesedés talaján jön létre, ebben a korban gyakoribbak.

 

 

3.     A stroke következtében károsodó funkciók

 

4.     A stroke-hoz vezető alapbetegségek (Rizikók)

 

Rizikófaktorok

 

A stroke kialakulásában számos tényező játszik szerepet, melyek egy része befolyásolható, egy része viszont nem befolyásolható. A befolyásolható tényezők csökkentésével drasztikusan lehetne a szélütések számát csökkenteni. Ezek közé tartoznak az életmóddal összefüggő rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelő betegségek.

Befolyásolható tényezők

Életmódbeli tényezők

 

Dohányzás

A dohányzók relatív stroke rizikója kétszeres, de az erős dohányosok között a stroke előfordulása kétszerese az enyhe dohányosoknál (20-nál kevesebb napi cigarettát elfogyasztók) megfigyelteknél.

 

Alkohol

Több, gyakran ellentmondó közleményből levonható és ma már elfogadottnak tekinthető végső következtetés szerint az alkoholfogyasztás és a stroke között meghatározható összefüggés alapján a mérsékelt (maximum: bor 240 ml/nap, sör 720 ml/nap, ) alkohol fogyasztása nemtől függetlenül némileg csökkenti a stroke rizikóját. A krónikus alkoholizmus hatása viszont ezzel ellentétes: nagymértékben növeli a stroke rizikóját.

 

Szájon át szedett fogamzásgátlók

A magas ösztrogén tartalmú (50 mg fölötti) fogamzásgátló tabletták korai generációi jelentősen, kb. ötszörösére növelték a stroke rizikót. Az újabb szerekre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre. Az már ismert, hogy migrénes betegek esetén fogamzásgátló szedése mellett a stroke rizikója feltűnően magas: 13,9%.

 

Fizikai aktivitás

A rendszeres fizikai aktivitás igazoltan kedvező hatású a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának megelőzése szempontjából.

 

Étrend

A vérnyomáson, a koleszterin és vércukor koncentráción, a túlsúlyon és az érelmeszesedés tényezőin keresztül érinti a stroke rizikót. A sófelvétel csökkentése, a halfogyasztás csökkenti a stroke kockázatát.

A stroke rizikóját egyes betegségek is növelhetik, melyek egy része összefüggésben van az életmóddal is.

A stroke rizikót növelő fontosabb megbetegedések

 

Magasvérnyomás-betegség

A hipertóniások között a stroke rizikója 3-4-szer nagyobb, mint a nem hipertóniásoknál, és még a kis mértékű vérnyomás emelkedés is lényegesen növeli a kockázatot. Korszerű kezeléssel jelentősen csökkenthető a stroke előfordulási gyakorisága. A magas vérnyomás megfelelő kezelésével optimális esetben akár a stroke esetek 70%-a is megelőzhető lehetne.

 

Szívbetegségek

A szív eredetű embólia a stroke-os esetek 15-20%-áért felelős, de fiatalabb korban még magasabb az arány.

 

Szívinfarktus

Akut szívinfarktust követően a szélütés előfordulási gyakorisága 1-2%/év.

 

Cukorbetegség

A szélütés kockázatát több mechanizmus révén növelheti. A cukorbetegség típusától és súlyosságától függően a stroke rizikó növekedése 2-3-szoros.

Nem befolyásolható tényezők

 

Kor

Az életkor növekedtével megnő a stroke valószínűsége is. A stroke-os betegek kétharmada 65 éven felüli. (A hazai stroke betegek kb. 5-10 évvel fiatalabbak a nyugat-európai országok stroke betegeihez képest.) A megbetegedések aránya a 60-80 évesek korcsoportjában a leggyakoribb. 50 éves kor felett 10 évenként megduplázódik a szélütés kockázati tényezője. Sajnálatos ugyanakkor, hogy már 20 éves kortól kezdődően nem jelentéktelen a betegek száma. Népegészségügyileg a férfiak esetében 40 éves kor fölött, a nők esetében 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni.

 

Nem

Még nem tisztázott okokból kifolyólag a szélütés 25%-kal magasabb arányban fordul elő a férfiak, mint a nők körében. A nők 4-5 évvel később szenvednek el valamilyen stroke eseményt, mint a férfiak, azaz a férfiak átlagéletkora 4-5 évvel alacsonyabb, mint a nőké.

 

Családi vagy egyéni anamnézis

A családban előforduló agyi érbetegség szintén rizikótényező lehet. Amennyiben az egyén már élt át stroke-ot, vagy tapasztalta a figyelmeztető jelzéseket, magasabb a valószínűsége, hogy a későbbiekben stroke-ja lesz. A szélütésen átesettek több, mint fele 8 éven belül meghal, a hosszú távú kilátások a férfiak esetében rosszabbak.

Az összefoglalt rizikófaktorok túlnyomó részében együtt fordulnak elő, ami hatványozottan növeli a szélütés fellépésének esélyét.

 

 

5.     Van kezelés? Miből áll az ?

 

Gyógyítható-e ez a betegség?

Van-e rá gyógyszer?

 


A stroke nem gyógyítható betegség, de javítható. Viszont a második vagy harmadik stroke kialakulása megelőzhető az életmód változtatásával, és gyógyszeres kezeléssel.

 

 

 

Örökölhető-e a stroke?

 


Igen, a családban előforduló agyi érbetegség a stroke rizikóját növelheti.

 

 

Kik a legveszélyeztetettebbek?
Az életkor növekedésével megnő a stroke valószínűsége is, de ez nem kizárólag az idősek betegsége. Ugyanakkor igaz, hogy a szélütés 25%-kal magasabb arányban fordul elő a férfiak, mint a nők körében. A stroke rizikóját egyes betegségek is növelhetik, melyek egy része összefüggésben van az életmóddal is.

 

 

Melyik napszakban a leggyakoribb a szélütés?
Bármennyire meglepő, a stroke legtöbbször délelőttre időzíti csapását. Kimagaslóan sok szélütést észlelnek 8 és 10 óra körül, lényegesen többet, mint az éjjeli órákban.

 

 

Mi a teendő a stroke tüneteinek észlelésekor?
Már a szélütés gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni, mert a szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak.

 

 

 

 

6.     Megelőzhető-e ?

 

Hogyan csökkenthetjük a stroke előfordulásának kockázatát?

 

·        A vérnyomás normális szinten tartásával.

·        A dohányzás abbahagyásával.

·        Alacsony sótartalmú és zsírszegény diétával.

·        Testsúlycsökkentéssel, az ideális testsúly elérésével.

·        Rendszeres testmozgással.

·        Az alkoholfogyasztás mérséklésével.

Az orvos utasításainak betartásával.

 

7.     Felépülés a stoke után

 

             

 Beszédterápia

 Fizikoterápia

 Foglalkozás terápia

 Pszichoterápia kell a beállított gyógyszerek szedése mellé.

 

 

 

STROKE

AGYI INFARKTUS

AGYVÉRZÉS

 

 

Ki a felelős?

 

Genetika?

Életmód?

Táplálkozás?

Stressz?

Koleszterin?

Vérnyomás

 

M i n d !!

 

Mikor forduljunk orvoshoz?

 

Inkább előbb, mint utóbb!

Inkább feleslegesen, mint későn…..