Bemutatkozás
A RENDELŐ
Mottó
Rendelő profilja
Riportok, interjúk (Frissítve 2017.09.02.)
MEGHÍVÓ 2016.08.12.
MEGJELENT! - "Beszél a test - szól a lélek"
Homeopátia
Test-Lélek-Szellem
Félelem
Szorongás
Pánikbetegség
Depresszió
Komplexus, lelki görcs
Menedzserbetegség
Pozitív gondolkodás
Fejfájás
Magány, magányosság
Dohányzásról leszoktatás
Nyaki fájdalom
Stroke
Szabad Föld
A gerinc...
Gyermekkori magatartászavarok
Tanulási nehézség
Ágybavizelés
Linkajánló
Fórum
Galéria

S Z O R ON G Á S

S Z O R ON G Á S

 

 

 

Tulajdonképpen eddig is a félelmekről beszélve nem másról volt szó, mint a szorongásról. Hiszen szorongás áll mind mögött.

Ki ne élt volna már át kínosan gyötrő, torokszorító érzéssel járó, olykor remegéssel, gombócérzéssel kísért kínzó-gyötrő érzést, a szorongást ? Nincs a világon olyan ember, aki élete során legalább egyszer, vagy többször ne élte volna át ezt a kellemetlen érzést. Gondoljunk csak a vizsgadrukkra. Vagy bármilyen más, megmérettetés előtti kellemetlen érzésre.  Ez bizony a szorongás.

A szorongás élettani jelenség, az élet természetes velejárója lehet – időnként és alkalmanként. Ugyanez lehet  kóros is, ha ok nélkül áll fenn, ha folyamatos, és ez már szubjektív szenvedést okoz, netán megakadályozza mindennapi életünket, tevékenységünket. 

 

A szorongás genetikusan kódolt. Egyes családok tagjai szorongóbb alkatúak, míg más családok nem, vagy csak kevésbé.
Állatoknál is van szorongás!  (gondoljunk csak a fájdalommal küszködő kisállatokra, vagy a szó tényleges értelmében „kivert kutyákra”. Ez utóbbiaknál a testtartás is tanúskodik a szorongásukról. )

 

A szorongás tulajdonképpen a régi nomenklatúra szerint a neurózist jelenti. Ma már a tudomány ebben is differenciáltabban, árnyaltabban fogalmaz és határozza meg a szorongás formáit.

 

 

A szorongás  egy szinten élettani jelenség  (állatoknál is kimutatható),  egy szinten túl , amikor már szubjektív szenvedést okoz kóros. Aki átélte, tudja, hogy a szorongás egy belső, kellemetlen, kínzó lelki feszültségi állapot, melynek számtalan kísérő-, vagy megjelenési tünete van/lehet, mint pl. gombóc érzés a torokban, gyomorban, szív táji panaszok, verejtékezés, remegés, halálfélelem, hasmenés, stb….

 

Egy szorongás

-         lehet heveny, hirtelen fellépő: pl. vizsga előtti drukk,  fellépés előtti drukk, heveny lelki sokk után, veszteségélmény után, gyász esetén, stb. és

-         lehet idült, azaz elhúzódó, amikor már generalizált szorongásról beszélünk.

-         Ez gyerekeknél megnyilvánulhat iskolai teljesítmény zavarokban,  alvás zavarokban, funkcionális tünetek kialakulásában, mint pl. hányás, hasfájás, fejfájás, stb.

-         Felnőttnél pedig egy felfokozott, már-már abnormális aggodalmaskodásban, gyermekeiért, saját magáért, a vélt vagy bekövetkezhető nehézségek fellépése miatti aggodalmaskodásban .

 

E kínzó szorongás tünetei a legváltozatosabbak lehetnek, mint pl.

-         alvászavar

-         izomfeszülés

-         nyugtalanság

-         ingerlékenység

-         szájszárazság

-         fáradékonyság

-         hangulati nyomottság

-         közérzet zavar,

-         izzadékonyság

-         gyakori vizelési inger

-         hasmenés

-         koncentrációs zavar  stb.

 

 A pszichoszomatikából már ismerjük, hogy amikor elfárad  a lélek, ha hallgat is a száj, kiáltanak a szerveink ! Hogy kinél milyen tünet és mely szerven jön létre a fent említettek közül,  az  egyed-specifikus. Mindig az ún. „gyenge pont”-unkat  érinti a tartós szorongás.

 

 

Mi tartja fenn ezeket a szorongásokat?

 

-         Részben genetikai (öröklött)  hajlam

-         részben érzelmi traumák (sérülések),

-         részben a mai, nem igazán humánus mindennapi rohanó életünk. 

 

Genetikai hajlam alatt azt értjük, hogy egy szorongó anyának, vagy szorongó alkatú szülő-párnak nagyobb valószínűséggel lesz szorongó alkatú gyermeke. De nézzük az érzelmi traumákat, amelyek  ha  tartósan fennállnak, vagy gyakran ismétlődnek, bizony testi tüneteket, panaszokat okozhatnak.

Az elfojtott bánat, harag, sértettség érzése, kínzó gondolatok, kudarcélmények, eleinte  csak” közérzészavart, majd nyomottabb hangulatot, ezek állandósulása esetén pszichoszomatikus betegségeket, működési zavarokat, majd szervi eltéréseket okozhatnak. Így károsítva egészségünket. Eleinte csak az tűnik fel, hogy türelmetlenebbek vagyunk, majd nyíltan vagy burkoltan agresszívekké válunk, mert „rosszul érezzük” magunkat.

Mai világunk, a maga rohanásával, teljesítmény-orientáltságával, az ember belső értékeinek devalválásával, pénzorientált, acsarkodó mindennapjaival sajnos kedvező táptalajt nyújt arra, hogy az érzékenyebb idegrendszerű  emberek lelkileg  „áldozatául essenek” a kor kihívásainak.  Ők  amikor felkeresik az orvosi rendelőket panaszaikkal, minden leletük – még – negatív, csak ők maguk nem. Mert még „csak” működési zavaraik vannak. ( A szervi eltérések csak több évvel később jelennek meg)

 

Ezt átélheti pl. egy gyermek, aki  szorong  iskolai teljesítmény-, sport-eredménye, a szülőknek való megfelelni akarás stb. miatt. Ez a fajta szorongás egy szinten normális, de ha a tanulást már akadályozza, nehezíti, kórosnak kell tekinteni és segíteni kell a gyereknek.

De átélheti a felnőtt is, aki gyermekei miatt, élete miatt, önmaga miatt, vélt és valós nehézségek fellépése miatt aggódik, szorong. Egy szintig ez is normális jelenség, de ha ez oly mértékűvé válik, hogy pl. gyermekét naponta ötször is  felhívja telefonon az iskolában, vagy férjét a munkahelyén, hogy „ugye nincs semmi bajod, drágám?”, akkor már ezt a fajta aggodalmat kórosnak, szorongásos hátterűnek kell tekinteni.

 

Felmerül a kérdés: vajon veszélyes,  s ha igen, mennyire veszélyes  ránk nézve a szorongás ?

 

Igen! Veszélyes ! Nagyon veszélyes !

 

Veszélyes, mert a szorongás megoldatlanságával „továbbfejlődik” , vagyis mélyül, így életünket, munkánkat rossz irányba  befolyásolja.  Károsító, romboló hatása a test-lélek-szellem egységén át lemérhetetlen. Akár lassú, alattomos lélek-gyilkosnak is nevezhetjük!

Pszichiátriai rendelőkben nem azzal jön a beteg, hogy  vitális szorongásom van”, hanem  hogy fáj a feje, rossz a közérzete, rossz az alvása, rossz az emésztése, stb…. Mindenképpen és mindenkor ki kell vizsgálni a beteget, hogy a szervi okokat kizárjuk! De ha minden lelete valóban negatív, és egyértelműen bizonyított, hogy a panaszok hátterében a szorongás, a stressz-tűrő képesség csökkenése áll, amire a köztudat azt mondja: „panaszai idegi eredetűek”, bizony, időben be kell avatkozni, és kezelni kell, hogy a panaszok ne váljanak idültté, ne rögzüljenek a kialakulóban lévő kóros reakciók, s főleg, hogy a fennálló funkcionális tünetek ne váljanak  későbbi szervi betegségeknek táptalajává.

Ezért ha a fenti tünetektől Ön vagy ismerőse, családtagja szenved, keresse fel orvosát.

Nem kell szenvednie.

Van segítség, van megoldás !